10 gyakori fogászati mítosz és tévhit

Az interneten rengeteg tanács található a megfelelő szájápolással kapcsolatban. Sajnálatos módon, nagy része hamis vagy félrevezető.
10 gyakori fogászati mítosz és tévhit

Az egészségügyben minden nap új kutatások történnek, és néha az üzenetek félrevezetőek lehetnek. Íme a legfontosabb fogászati mítoszok és tévhitek, amelyekről jó, ha tudunk.

  1. tévhit: A cukor üregeket okoz

Míg a cukor hozzájárul az üregek kialakulásához, nem maga a cukor okozza a problémát. Inkább a baktériumok eszik meg a cukrot. A ragadós ételek, mint a keményítők, vonzzák a baktériumokat, hogy szaporodjanak a fogakon és a fogak körül. Ezek a baktériumok olyan savas vegyületet termelnek, amely elősegíti a fogszuvasodást. Étkezés után ezért fontos kiöblíteni szájunkat vagy fogat mosni, hogy csökkentsük a sav és a lepedék felhalmozódását.

  1. tévhit: Az ínyvérzés normális

A fogmosás vagy fogselyem használata során jelentkező fogínyvérzés az ínygyulladás jele lehet. Az íny begyulladhat és vérezni kezdhet a túlzott lepedék felhalmozódás, az ínygyulladás, az ínybetegség vagy más okok miatt. Ez nem normális. Érdemes felvenni a kapcsolatot fogorvosával egy vizsgálat céljából, hogy megállapíthassa milyen fogászati probléma okozza a fogíny vérzését.

  1. tévhit: A keményebb fogmosás jobban tisztít

Az erősebb fogmosás kontraproduktív. Minél erősebben fog fogat mosni, annál több traumát visel el a fogzománc és az ínyszövet. Ez végül más problémákhoz, például fogíny recesszióhoz vezethet. A naponta kétszeri fogmosás során érdemes puha sörtéjű fogkefét választani és alaposan, de nem erősen, körkörös mozdulatokkal elvégezni a fogak tisztítását.

  1. tévhit: A fogselyem használata nem igazán szükséges

A fogselyem használata a jó szájhigiénia megőrzésének szerves része. Minden ötödik ember szinte soha nem használt még életében fogselymet, és azoknak, akik használtak már csak a 40%-uk, akik naponta használnak fogselymet. A fogselyem a lepedék akár 80%-át eltávolítja. A plakk lerakódások elősegítik a fogszuvasodást, de napi fogselyem használatával megelőzhető.

  1. tévhit: A rágógumi úgy működik, mint a fogmosás

A rágógumi nem helyettesíti a fogmosást. Egyes rágógumik tisztábbá tehetik a fogakat és jobb leheletet biztosítanak. Azonban bár egyes rágógumik a száj egészségét szolgálják, mégsem érik el azt a szintet, hogy helyettesíteni tudják a fogmosást.

  1. tévhit: A fehér fogak egészségesek

A fehérebb fogak nem mindig egészségesebbek. A fogak fehérek, és idővel elszíneződhetnek a foltosodás vagy sérülés következtében. A fogak fehérítése a fogak elszíneződésének okát kezeletlenül megszüntethetik, azonban a probléma forrását nem mindig orvosolják. Ha fogai veszítenek fényükből és esetleg elszíneződtek, mindenképp beszéljen fogorvosával, hogy mi állhat a háttérben.

  1. tévhit: A faszén fogkrém jobb

A faszén fogkrémet fehérítésre forgalmazzák, de valójában csekély védelmet nyújt a fogak számára. A szén fogkrém valójában a fogak ellen hat azáltal, hogy felszívja azokat a védőanyagokat, amelyek célja a fogak egészségének és erősségének megőrzése. A hagyományos fogkrémekben található fluorid az, amely segíti a fogzománc védelmét fenntartani. Ez pedig a faszén alapú fogfehérítő fogkrémekben nem található meg.

  1. tévhit: A gyerekeknek nem kell babafogat mosniuk

A korai rossz szájhigiénia egész életen át tartó szövődményekhez vezethet. A gyerekeknek napi kétszeri fogmosást kell kezdeniük, amint előbújt a foguk. A gyermekek fogszuvasodása még jóval a tejfogak eltűnése után is egészségügyi problémákhoz vezethet. Éppen ezért érdemes már kis korban bevezetni a gyermeknél a megfelelő és rendszeres szájápolási rutint, valamint a fogászati szűrések bevezetését, hogy a gyermek hozzászokjon és fogai egészsége hosszú távon is fenntartható legyen.

  1. tévhit: A zománcvesztés érzékenységet okoz

A fogérzékenységnek számos oka lehet. A zománcvesztés érzékenységhez vezethet, de a fogcsikorgatás (bruxizmus), a koptató fogkrém és egyebek is. Ha fogérzékenységet tapasztal, beszélje meg ezeket a tüneteket fogorvosával.

  1. tévhit: Ha nincsenek fogászati problémái, nincs szükség vizsgálatra

A fogászati szűrés a legjobb módja annak, hogy észrevegye a problémákat, mielőtt azok elkezdődnének. Minél hosszabb ideig nem észlelik vagy kezelik a problémákat, annál nehezebb lesz kezelni őket. A felnőttek és a gyerekek féléves fogorvosi vizsgálata a legjobb módja az optimális szájegészség megőrzésének – tehát még ha nem is észlel semmilyen fogászati problémát, a legjobb, ha beütemezi a rutin fogászati ​​ellenőrzéseket.

És végül egy tipp: minden fogorvos számára székhelyszolgáltatást biztosít a Logosz.

Kapcsolódó cikkek

Felnőttkori fogszabályozás: Lehetséges?

Felnőttkori fogszabályozás: Lehetséges?

A fogszabályozás elsősorban gyerekek és serdülő korban ajánlott a leginkább, de egyre több felnőtt is fontolóra veszi a fogszabályozó kezelést.

10 gyakori fogászati mítosz és tévhit

10 gyakori fogászati mítosz és tévhit

Az interneten rengeteg tanács található a megfelelő szájápolással kapcsolatban. Sajnálatos módon, nagy része hamis vagy félrevezető.